Remek és részletes beszámoló a VasMegyei Kormányhivatal Kőszegi Járási Hivatalának Kőszeg és térségefoglalkoztatási helyzetéről.

Az elmúlt időszakban a gazdasági folyamatok mellett a demográfiaifolyamatok, a külföldi munkavállalás, a foglalkoztatáspolitikai és szociálisellátórendszert érintő intézkedések, a nyugdíjkorhatár emelkedése együttesenbefolyásolták a munkaerő-piaci folyamatok alakulását.

A gazdaság évek ótanövekedési pályán halad, amely folyamatos munkaerő-keresletet eredményez,miközben a munkaerő-kínálat szűkül és gazdaság szinte minden szegmensétkisebb-nagyobb mértékben érintő munkaerő-hiány alakult ki. Némely területen márolyan méreteket kezd ölteni, hogy a gazdaság növekedésének a korlátjává válhat,annak ellenére, hogy a munkáltatók minden lehetőséget megragadnak, hogymunkaerőhöz jussanak illetve a belső migráció is kedvez a megyének.

2011. évtől kezdődően többen érkeznek a megyébe (átmenetileg vagy véglegesen), mint ahányan elköltöznek innen. Ez a tendencia jellemzően erősödött is az utóbbi években. Ugyanakkor az osztrák határ közelsége jelentős elszívó hatással bír a munkaerő tekintetében.

A munkaerő-hiányt kedvezőtlenül befolyásolja, hogy a népesség száma évről-évre csökken, ezen belül fogy a munkavállalási korú népesség és ennél is erőteljesebben csökken a munkaerő utánpótlást jelentő fiatok száma, miközben az időskorúak lélekszáma számottevően bővül. A gazdaságban széles körben tapasztalt munkaerő-hiány a munkáltatókat a korábbiaknál is nagyobb ütemű béremelésekre ösztönözte. A munkáltatók magasabb fizetésekkel igyekeznek munkaerőhöz jutni illetve a meglévő munkaerőt megtartani. 2017-ben a bruttó átlagkereset növekedésének a mértéke mind Vas megyében, mind országosan meghaladta a 10%-ot.

Az erőteljes munkaerő-iránti kereslet mellett nagy a felelősségünk, hogy a közfoglalkoztatási programokba mennyi embert közvetítünk, mivel elszívhatja a potenciális munkaerőt a versenyszférától, így a piaci foglalkoztatóknál betöltetlenül maradhatnak az állások. Miközben a közfoglalkoztatottak számára vitathatatlan előnyt jelent, hogy a közfoglalkoztatás jellemzően lakóhelyhez közeli munkát biztosít és alacsonyabb követelményeket támaszt, addig a versenyszférában történő munkavállaláshoz részben hiányoznak a megfelelő ösztönzők és a foglalkoztatási lehetőségek is bizonytalanabbak – hosszabb távon biztosan.

A közfoglalkoztatásra szükség van, hiszen egyes rétegek elhelyezése még támogatással is problémás az elsődleges munkaerő-piacon, számukra kizárólag ez a foglalkoztatási forma jelent reális alternatívát. Ugyanakkor a közfoglalkoztatás akkor tölti be legjobban a szerepét, ha a közfoglalkoztatottak közül minél többen lépnek ki a nyílt munkaerő-piacra. Ehhez olyan szolgáltatásokat kell nyújtani a közfoglalkoztatottaknak, amelyek felmérik és fejlesztik a készségeiket, a kompetenciáikat, ezáltal alkalmasabbá válnak a munkavállalásra.

A közfoglalkoztatással kapcsolatosan 2016-ban egyfajta szemléletváltás következett be. Megfogalmazást nyert az a kormányzati szándék, hogy fel kell gyorsítani a közfoglalkoztatottaknak az elsődleges munkaerő-piacra lépését.

A közfoglalkoztatottaknak az elsődleges munkaerő-piacon történő elhelyezkedésének segítésére „Közfoglalkoztatásból a versenyszférába” központi munkaerő-piaci program indult. A támogatás oly módon ösztönzi a közfoglalkoztatottat a versenyszférában történő elhelyezkedésre, hogy a közfoglalkoztatási jogviszony időtartamának lejártát megelőzően történő elhelyezkedése esetén, elhelyezkedési juttatásban részesül. Az elhelyezkedési juttatás összege megegyezik a foglalkoztatást helyettesítő támogatás (FHT) havi összegével, amely támogatást addig kapja az egyén, ameddig a közfoglalkoztatási jogviszonya munkaviszony létesítése hiányában fennállt volna.

Az elsődleges munkaerő-piacra történő belépés esélyével azonban elsősorban a képzettebbek tudnak élni. Az alacsony iskolai végzettség és a szakképzetlenség mellett a lakóhely is lehet közfoglalkoztatásra hajlamosító tényező, amennyiben az érintett személy távol lakik a munkahelyektől vagy a közlekedési lehetőségek nem megfelelőek.

Az álláskeresők számának alakulása

A gazdaságban zajló folyamatok és a foglalkoztatáspolitikai intézkedések együttes eredményeként az elmúlt időszakban tovább csökkent a regisztrált álláskeresők száma mind a járás területén, mind Kőszeg városban.

Az elmúlt évekhez hasonlóan 2018 első hónapjaiban – döntően a szezonális hatások, valamint a közfoglalkoztatási programok befejeződése miatt – (átmenetileg) az átlagosnál magasabban alakult a regisztrált álláskeresők száma.  Márciustól már csökkenést mutatnak az adatok, mivel a közfoglalkoztatási programok döntő része akkor indult. A mérséklődő illetve stagnáló tendencia a nyári hónapokban megszakadt és júliustól ismét 400 fő fölé emelkedett a járásban a regisztrált álláskeresők száma.

2018. első kilenc hónapjában összességében tovább javult a térség munkaerő-piaci helyzete az egy évvel korábbihoz képest, melyben szerepet játszottak a közfoglalkoztatási programok is. Január- szeptember között havonta átlagosan 433-an regisztráltatták magukat álláskeresőként, 1,4%-kal kevesebben, mint 2017. év hasonló időszakában.

Az álláskeresők arányának (álláskeresési ráta) alakulása a járásokban

A megyén belül továbbra is jellemző a munkaerő-piaci különbség az egyes térségek között. A járások többségében 3-4% között alakult az álláskeresési ráta értéke. Továbbra is Vasvár vonzáskörzetében a legmagasabb az álláskeresők aránya (6,4%), ahol a megyei átlagnak majdnem kétszerese a mutató értéke. Celldömölk térségében a 0,7%-pontos csökkenés eredményeként 3,4%-ra mérséklődött a ráta, amely azonban még így is magasabb némileg a megyei átlagnál. A megyei átlagnál (3,3%) magasabb munkanélküliséget még Körmend (3,7%), Kőszeg (3,6%), Szentgotthárd (4%) körzetében mutattak az adatok a vizsgált időszakban. A megyében Sárvár (2,8%) és Szombathely (3,0%) vonzáskörzetében alakult legkedvezőbben a munkaerő-piaci helyzet 2018. szeptemberében.

A pályakezdő fiatalok helyzete

A regisztrált pályakezdő álláskeresők számának alakulását évek óta a szezonalitás jellemzi. Az év első felében általában alacsonyabban alakul a számuk, majd a tanév befejeződését követően, a nyári hónapokban megemelkedik a frissen végzett fiatal álláskeresők száma.

2015 februárjában meghirdetésre került az Ifjúsági Garancia Rendszer központi program, melynek célja a 25 év alatti fiatalok, a munka, illetve tanulás világába történő be-, vagy visszajutásának elősegítése. A program működtetése kedvezően befolyásolta a fiatal álláskeresők számát és arányát. Mindemellett élénk volt a munkaerő-iránti kereslet is, amely a pályakezdő fiatalok elhelyezkedési esélyeit kedvezően befolyásolta.

A pályakezdő álláskeresők számának az alakulásában szerepe volt a közfoglalkoztatásnak is, mivel a pályakezdők közül is – saját kérésre – kerültek ebbe a foglalkoztatási programba, de számuk és arányuk folyamatosan csökken. 2016-ban 8,5%-uk, 2017-ben 4,7%-uk került ki a nyilvántartási rendszerből az állami foglalkoztatási programba történő belépés miatt. 2018. első kilenc hónapjában mindössze 1 pályakezdő lépett be közfoglalkoztatási programba a Kőszegi járás területén.

A pályakezdők döntő többsége (44,1%) szakközépiskolai végzettséggel keresett munkát 2018. első kilenc hónapjában, 16,7% legfeljebb 8. általánossal, 17,1% szakmunkás, szakiskolai bizonyítvánnyal rendelkezett, 16,7% gimnáziumban tanult korábban, a diplomások aránya nem érte el a 7%-ot.

A gazdasági folyamatok kedvező hatása, valamint a foglalkoztatáspolitikai intézkedések együttes hatásának az eredményeként 2016. január és 2018. szeptember között tendenciáját tekintve stagnált a regisztrált pályakezdő álláskeresőknek a száma.

A tartósan munkanélküliek számának alakulása

A tartósan (legalább 1 éve megszakítás nélkül) nyilvántartott álláskeresők jelentős részének elsősorban a közfoglalkoztatási programok nyújtanak elhelyezkedési lehetőséget.  2017-ben 5%-kal emelkedett a számuk az előző évhez képest.

2018. I-III. negyedévben 6,3%-os mérséklődést mutatnak az adatok az előző év azonos időszakához képest. E réteg munkavállalása számtalan akadályba ütközik és nem csak az elsődleges munkaerő-piacról szorulnak ki, hanem a támogatott munkahelyeken történő alkalmazásuk is gyakran ütközik akadályba.

A tartós munkanélkülieknek 38,5%-a legfeljebb 8 általános iskolát végzett, további 57,7% középiskolában szerzett bizonyítványt. A diplomások aránya 4% körül mozgott.

A legalább 1 éve álláskeresők között a fiatalok aránya alacsony (1,4%), ezzel szemben az idősebb korosztály (50 évnél idősebbek) hányada meghaladta a 68,3%-ot.

A közfoglalkoztatási programok elindulása előtt jellemzően a magas munkanélküliségi rátájú térségeket jellemezte a tartós munkanélküliség. Az elmúlt időszak intézkedései azonban megváltoztatták a korábbi évek jellemző tendenciáját. A közfoglalkoztatási programokba elsősorban olyan álláskeresőket igyekeztek bevonni, akik már hosszabb ideje nem találtak munkát. Ezáltal jelentősen módosult a korábbiakhoz képest a tartósan álláskeresők száma és aránya. A tartós arány azokban a térségekben a legalacsonyabb, ahol a közfoglalkoztatás erősen jelen van a munkanélküliség kezelésében.

A regisztrált álláskeresők ellátás szerinti összetételének változása

A regisztrált álláskeresők számának csökkenése mellett némileg változott az ellátás szerinti összetételük.

A vizsgált időszakban érdemben nem változott azok száma és aránya, akik semmilyen ellátásban nem részesülnek. A regisztrált álláskeresőknek jelentős hányadát továbbra is ők teszik ki. Az álláskeresési segélyben/járadékban részesülők száma az elmúlt években növekvő tendenciát mutat. A foglalkoztatás helyettesítő támogatásban részesülő álláskeresők száma az elmúlt évi növekedést követően az idei év első kilenc hónapjában mérséklődött, arányuk a vizsgált időszak alatt 20% körül alakult.

A munkaerő-piaci kereslet alakulása és jellemzői

A munkanélküliség nagyságának alakulása mellett fontos munkaerő-piaci mutató a munkaerő iránti kereslet, amely a munkáltatók bejelentett üres állásaiban realizálódik. A bejelentett álláshelyek száma jellemzően hónapról hónapra változik, markánsan befolyásolják a szezonális hatások, a támogatott foglalkoztatásra rendelkezésre álló pénzügyi források volumene, valamint a gazdaságban zajló folyamatok.

2017-ben 922 munkaerőigényt jelentettek be a munkáltatók a Kőszegi irodában, amely az előző évinél 11,5%-kal kevesebb volt. A csökkenés oka az, hogy mérséklődött a közfoglalkoztatási programok létszámigénye, valamint az elsődleges munkaerő-piac is kevesebb munkaerőt igényelt.

2018. év első kilenc hónapjában a bejelentett álláshelyek száma 4%-kal bővült az előző év azonos időszakához képest. Mind a támogatott, mind a nem támogatott álláshelyek száma növekedett. A támogatással kínált álláshelyek számának a növekedése nagyobb mértékű volt (39,5%), mivel az elmúlt év azonos időszakához képest jelentősen bővült az EU forrásokból finanszírozott projektek által támogatott munkalehetőségek száma. (Nem támogatott álláshelyek 15,5%-kal emelkedtek).

A bejelentett munkaerő-igények számának és megoszlásának alakulása

A munkáltatók a január-szeptemberi időszakban 589 nem támogatott álláshelyet jelentettek be, amelynek több, mint a 40%-át a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén működő cégek kínálták. A munkalehetőségek további 25%-át a feldolgozóipar, 5-5%-át pedig az egyéb szolgáltatások, az építőipar, valamint a kereskedelem, gépjárműjavítás területéről jelezték a munkáltatók.

A térség gazdaságának a fejlődése folyamatos, ugyanakkor a munkáltatók nem minden esetben jelzik munkaerő igényüket, mert tudják, hogy a regiszterben található álláskeresők közül az üres állás betöltésére csekély mértékben van esély. Komoly munkaerő-hiány mutatkozik szinte a gazdaság egész területén.

A közfoglalkoztatás markáns jelenléte ellenére, az elmúlt évekhez hasonlóan, a bejelentett betöltetlen álláshely-struktúrában a nem támogatott munkahelyek dominanciája érvényesült a térségben.

A közfoglalkoztatás keretében – az előző évekhez hasonlóan – döntően az alacsony iskolai végzettségű munkaerő számára kínáltak munkát a foglalkoztatók.

A támogatott álláshelyek számának az alakulásában szerepe volt a július-augusztus hónapokban a diákok számára meghirdetett „Nyári diákmunka” munkaerő-piaci programnak, amelynek keretében az önkormányzatok illetve azok intézményei, valamint a vendéglátás és a mezőgazdaság területén működő vállalkozások kínáltak a diákok részére munkalehetőséget. A program keretében a tavalyinál 14,5%-kal több, összesen 63 nappali tagozatos tanuló számára nyílt lehetőség a munkavállalásra, megyei szinten pedig 477 fő.

A 2018.január-szeptember közötti időszakban az álláskeresők közel 2/3-a el tudott helyezkedni, nagyobb részben az elsődleges munkaerő-piacon, 8,6% számára a közfoglalkoztatási programok biztosítottak munkalehetőséget. (Egy évvel korábban 6,7%-ponttal magasabb volt ez az arány.)

A regisztrált álláskeresők főbb adatai, Kőszeg város

Támogatott elhelyezkedésekkel érintett létszámok támogatási formánként

2018. január 01. és 2018. szeptember 30-a között

Európai Uniós források

Jelenleg a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program, a GINOP szolgál forrásul támogatásaink nagy részének. Ebben a költségvetési időszakban külön alfejezetből támogatjuk a 25 év alattiakat, ez a GINOP 5.2.1. külön fejezet szól a 25 év felettiekről, ez a GINOP 5.1.1. munkaerő-piaci program.

A GINOP 6.1.1. munkaerő-piaci program biztosítja a közfoglalkoztatásban dolgozók képzését.

A GINOP 5.2.4. munkaerő-piaci programmal működtetik a Gyakornoki Programot a Szakképzési Centrumok. Ebben a most végzett, középfokú végzettségű pályakezdők vehetnek részt. Ennek keretében bérköltségre és egyéb beruházási költségre pályázhatnak a munkáltatók. A Kormányhivatal szerepe annyi, hogy a járási hivatalok foglalkoztatási osztályai bevonják a fiatalt az Ifjúsági Garancia Rendszerbe, majd irányító lappal küldik a Szakképzési Centrumhoz, a gyakornoki foglalkoztatásukat nyomon követik. Kőszegen 2018-ban eddig 11 fővel kötöttünk megállapodást.

GINOP 5.1.5 munkaerő-piaci program fő konzorciumi partnere a FŐKEFE Közhasznú Nonprofit Kft., melynek neve Együtt a munkavállalásért Vas megyében. A program keretén belül hetente egyszer kihelyezett helyszínen egy tanácsadó munkatanácsadást nyújt az általunk odairányított álláskeresőknek.

A Terület-és Településfejlesztési Operatív Program – TOP megyei és helyi szintű foglalkoztatási megállapodások, foglalkoztatási-gazdaságfejlesztési együttműködések elnevezésű munkaerő-piaci programok közül a járásunkat érintő 5.1.2 Észak Vasi paktum projekt 2017. július 1-től működik. A paktumhoz tartozik még a sárvári és celldömölki járás is.

A vizsgált időszakban az alábbi támogatásokban részesültek száma és annak költsége ezer Ft-ban a következő volt:

GINOP 5.1.1 program
Támogatási eszköz	Létszám fő	Támogatási összeg eFt
Képzési támogatás	4	1 417
Vállalkozóvá válási támogatás	17	10 764
Lakhatási támogatás	1	1
Bérköltség támogatás	17	13 442
Összesen:	39	25 624

GINOP 5.2.1. program
Támogatási eszköz	Létszám fő	Támogatási összeg eFt
Képzési támogatás	5	2 522
Vállalkozóvá válási támogatás	12	9 108
Lakhatási támogatás	1	1
Bérköltség támogatás	16	15 949
Összesen:	23	27 580

GINOP 6.1.1. program
Támogatási eszköz	Létszám fő	Támogatási összeg eFt
Közfoglalkoztatottak képzési támogatás	3	504

TOP 5.1.2 program
Támogatási eszköz	Létszám fő	Támogatási összeg eFt
Képzési támogatás	4	3 740
Vállalkozóvá válási támogatás	12	9 936
Lakhatási támogatás	1	1
Bérköltség támogatás	39	53 734
Összesen:	56	67 411

Az adatok alapján elmondható, hogy a TOP projekt keretében kilenc hónap alatt közel annyi álláskeresőt (56 fő) tudtunk támogatással segíteni, mint a GINOP programokban (73 fő). 

Hazai források

2013-óta sikeresen működik nyaranta a „Nyári diákmunka” program július és augusztus hónapban. Erre központi forrást biztosítanak, létszám kikötéssel. 50 főt vártak el tőlünk, evvel szemben 53 diák jutott rövidebb, hosszabb ideig munkához önkormányzatoknál, intézményeknél. Az egyre súlyosabb munkaerőhiány miatt ezen a nyáron a mezőgazdasági és a vendéglátó ipari vállalkozások is igényt tarthattak diákok foglalkoztatásának támogatására. Mezőgazdaságban 2 fiatal, míg a vendéglátásban 5 fő dolgozott.

NFA Központi kerete
Támogatási eszköz	Létszám fő	Támogatási összeg eFt
Nyári diákmunka	53	8 540
NFA Decentralizált kerete
Támogatási eszköz	Létszám fő	Támogatási összeg eFt
Vállalkozóvá válási támogatás	5	4 140

A NFA decentralizált kerete évek óta igen kevés, ezért csak olyan esetben kerülnek felhasználásra, amikor az uniós programok célcsoportjaiba nem fér be a kérelmező.

Közfoglalkoztatás

2018 március elején elindultak az országos közfoglalkoztatási programok. A munkáltatók köre lényegesen csökkent. Megszűnt a Magyar Nemzeti és Művelődési Intézet, illetve az Őrségi Nemzeti Park Igazgatósága esetében a közfoglalkoztatás lehetősége. A Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, Szombathelyi Erdészeti Zrt., a Vas Megyei Rendőrkapitányság valamint a Baptista Szeretetszolgálat foglalkoztat összesen 20 főt 2019.02.28-ig.

A helyi hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás decentralizált keretét márciusban kaptuk meg, ezért április 1-től indítani tudtuk az önkormányzatok, azok intézményei valamint civil szervezetek támogatását. Ebben az évben először június 30-ig szerződhettünk, majd új keret leosztás után már 2019. február 28-ig.

A csökkenő nyilvántartotti létszám és munkáltató igény miatt csak 68 fő dolgozik jelenleg, ami 24 fővel kevesebb, mint az előző évben volt.

Az év során fokozatosan bevezetésre került a Közfoglalkoztatási Támogatások Rendszere (KTK)

Közfoglalkoztatási rátánk, mely a közfoglalkoztatottak arányát mutatja meg a közfoglalkoztatottak és álláskeresők együttes számához viszonyítva, már csak 16%, amely értéknél csak Szombathelyé alacsonyabb.

START munka program decentralizált keret
Támogatási eszköz	Létszám fő	Támogatási összeg eFt
Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás	68	40 850+6 130

Elhelyezkedési juttatás támogatást (EHT) kérhet az a közfoglalkoztatott, aki a közfoglalkoztatásból elsődleges munkaerő-piacon helyezkedik el. 22.800 Ft-ot kap havonta annyi ideig, ameddig a közfoglalkoztatása tartott volna. Mivel több feltétel egyidejű fennállása esetén igényelhető ez a támogatás, ezért 2018-ban mindössze 1 főnek tudtuk megállapítani a támogatást 65 360 Ft összegben.

2018. november 1-től hatályos kormányrendelet értelmében duplájára emelik a támogatás összegét valamint a mezőgazdasági őstermelővel létesített munkaviszony is figyelembe vehető lesz.

2015 ősze óta GINOP 6.1.1 program keretében folyik a közfoglalkoztatásban dolgozók képzése. A program első fázisa 2018 elején befejeződött, megyei szinten teljesült az elvárt létszám, 1006 fő. Szeptember 14-én aláírásra került a támogató szerződés módosítása, folytatása. Ennek értelmében napjainktól 2019 végéig megyei szinten 189 főt kell képzésbe vonni. Nagy könnyebbség, hogy itt már a szakmunkások és a szakképzettség nélküli érettségizettek is bevonhatóak.

A Járási Hivatal foglalkoztatási ügyekkel kapcsolatos egyéb tevékenységei

2012 óta szervezetünk foglalkozik a szabálysértési eljárás során kiszabott pénzbírság megváltásával kapcsolatos munka kijelölésével. 2018-ben eddig 11 új ügyet kezeltünk. Ezen ügyek fele egy elkövetőhöz tartozik.

2015 áprilisától kihelyezett hatósági ügyintézést folytatunk a Csepregi Polgármesteri Hivatal épületében. 2018 október hónap végéig a Képviseleten 417 ügyfél kezdeményezett hatósági ügyintézést. Ügytípusok alapján jellemzően a térségben lakó álláskeresők rendszeres jelentkezésre, nyilvántartásba vételre, valamint a hiánypótlásokteljesítésére veszik igénybe a kihelyezett ügyfélfogadás lehetőségét.