Az álláskeresők számának alakulása
A szervezet munkájában évek óta meghatározó szerepet tölt be a hátrányos helyzetű munkavállalók elhelyezkedését segítő uniós programok hatékony működtetése. Emellett továbbra is jelentős ráfordítást igényelt és komoly kihívást jelentett a munkanélküliség kezelésében a közfoglalkoztatási programok eredményes megvalósítása. Ezzel egyidejűleg az elsődleges munkaerő-piacon a korábbiaknál is jelentősebb munkaerő iránti kereslet tapasztalható, amely a vállalati kapcsolattartás elmélyítését és további szélesítését teszi szükségessé. 2106. évhez hasonlóan 2017 első hónapjaiban – döntően a szezonális hatások, valamint a február végével véget érő közfoglalkoztatási programok miatt – növekedett erőteljesen (átmenetileg) a regisztrált álláskeresők száma. Csökkenést – az előző évekhez hasonlóan – áprilistól mutatnak az adatok, mivel a közfoglalkoztatási programok döntő része az idén is akkor indult. A mérséklődés mértéke azonban nem érte el a tavalyi szintet, amelyben szerepe volt a közfoglalkoztatási programok 2017. évi működtetésének is. 2016 első kilenc hónapjában tovább javult a térség munkaerő-piaci helyzete az egy évvel korábbihoz képest, melyben jelentős szerepet játszottak a közfoglalkoztatási programok. Január- szeptember között havonta átlagosan 439-en regisztráltatták magukat álláskeresőként, 1,3%-kal kevesebben, mint 2016. év hasonló időszakában.
Az álláskeresők arányának (álláskeresési ráta) alakulása a járásokban
A megyén belül továbbra is jellemző a munkaerő-piaci különbség az egyes térségek között, de a körzetek közötti differencia az elmúlt években jelentősen mérséklődött, mivel – döntően a közfoglalkoztatás átlagosnál nagyobb volumene következtében – a legmagasabb munkanélküliségi rátájú térségekben csökkent erőteljesebben az álláskeresők száma.
A Vasvári járás kivételével minden térségben 4% körül vagy az alatt alakult az álláskeresési ráta érteke 2017 szeptemberében. Továbbra is Vasvár vonzáskörzetében a legmagasabb az álláskeresők aránya (6,2%), ahol a megyei átlagnak majdnem kétszerese a mutató értéke. Celldömölk térségében a 0,2%-pontos emelkedés eredményeként 4,2%-ra nőtt a ráta, amely magasabb a megyei átlagnál. A megyei átlagnál (3,4%) magasabb munkanélküliséget még Szentgotthárd (4,1%) körzetében mutattak az adatok a vizsgált időszakban. A megyében Sárvár (3,0%), Szombathely (3,0%), Kőszeg (3,3%) és Körmend (3,3%) vonzáskörzetében alakult legkedvezőbben a munkaerő-piaci helyzet 2017 szeptemberében.
A pályakezdő fiatalok helyzete
A regisztrált pályakezdő álláskeresők számának alakulását évek óta a szezonalitás jellemzi. Az év első felében általában csökkenés tapasztalható, majd a tanév befejeződését követően, a nyári hónapokban általában megemelkedik a frissen végzett fiatal álláskeresők száma. 2015-től ez a tendencia némileg módosult. A pályakezdő álláskeresők számát is befolyásolta a közfoglalkoztatási programok indulása illetve befejeződése, mivel ezekben a programokban is vesznek részt fiatalok. 2017 év elején csökkent a fiatal álláskeresők száma, emelkedés márciusban volt tapasztalható, amikor a közfoglalkoztatási programok zöme befejeződött és a pályakezdők visszakerültek álláskeresőként a nyilvántartási rendszerünkbe. 2015 februárjában meghirdetésre került az Ifjúsági Garancia Rendszer központi program, melynek célja a 25 év alatti fiatalok, a munka, illetve tanulás világába történő be-, vagy visszajutásának elősegítése. A program működtetése kedvezően befolyásolta a fiatal álláskeresők számát és arányát. 2015-ben 20%-kal, 2016-ban 31,1%-kal, 2017. I-III. negyedévben 25%-kal fogyott a pályakezdő álláskeresők száma az előző év azonos időszakához képest, amelyben szerepe volt az EU-s projektnek is, ugyanakkor összességében is élénk volt a munkaerő-iránti kereslet, amely a pályakezdő fiatalok elhelyezkedési esélyeit kedvezően befolyásolta.
A folyamatos csökkenésben szerepe volt a közfoglalkoztatásnak is, mivel a pályakezdők közül is – saját kérésre – kerültek ebbe a foglalkoztatási programba, de számuk és arányuk folyamatosan csökken. 2015-ben a pályakezdő álláskeresőknek 16,3%-a, 2016-ban 8,5%-a, 2017. január-szeptember közötti időszakban pedig 5,3%-a került ki a nyilvántartási rendszerből az állami foglalkoztatási programba történő belépés miatt.
A pályakezdők döntő többsége (44,7%) szakközépiskolai végzettséggel keresett munkát 2017. első kilenc hónapjában, 28,4% legfeljebb 8. általánossal, 13,1% szakmunkás, szakiskolai bizonyítvánnyal rendelkezett, 10,2% gimnáziumban tanult korábban, a diplomások aránya nem érte el a 4%-ot.
A gazdasági folyamatok kedvező hatása, valamint a foglalkoztatáspolitikai intézkedések együttes hatásának az eredményeként 2015. január és 2017. szeptember között tendenciáját tekintve folyamatosan csökkent a regisztrált pályakezdő álláskeresőknek a száma.
A tartósan munkanélküliek számának alakulása
A tartósan (legalább 1 éve megszakítás nélkül) nyilvántartott álláskeresők jelentős részének elsősorban a közfoglalkoztatási programok nyújtanak elhelyezkedési lehetőséget. 2016-ban hasonló számban alakult a számuk, mint az előző évben. 2017. I-III. negyedévben 5%-kal nőtt a számuk az előző év azonos időszakához képest, ami jól mutatja, hogy e réteg munkavállalása számtalan akadályba ütközik és nem csak az elsődleges munkaerő-piacról szorulnak ki, hanem a támogatott munkahelyeken történő alkalmazásuk is számtalan akadályba ütközhet. A tartós munkanélkülieknek 42,4%-a legfeljebb 8 általános iskolát végzett, további 54% középiskolában szerzett bizonyítványt. A diplomások aránya 4% körül mozgott. A legalább 1 éve álláskeresők között a fiatalok aránya alacsony (1,7%), ezzel szemben az idősebb korosztály (50 évnél idősebbek) hányada meghaladta a 63%-ot.
A közfoglalkoztatási programok elindulása előtt elsősorban a magas munkanélküliségi rátájú térségeket jellemezte a tartós munkanélküliség. Az elmúlt időszakban meghozott intézkedések azonban megváltoztatták a korábbi évek jellemző tendenciáját. A közfoglalkoztatási programokba olyan álláskeresőket igyekeztek bevonni jelentős számban, akik már hosszabb ideje nem találtak munkát. Ezáltal jelentősen módosult a korábbiakhoz képest a tartósan álláskeresők száma és aránya. A tartós arány azokban a térségekben a legalacsonyabb, ahol a közfoglalkoztatás erősen jelen van a munkanélküliség kezelésében.
A regisztrált álláskeresők ellátás szerinti összetételének változása
A regisztrált álláskeresők számának csökkenése mellett némileg változott az ellátás szerinti összetételük. 2015. évhez képest jelentősen csökkent azok száma és aránya, akik semmilyen ellátásban nem részesülnek. A számottevő mérséklődés mellett a regisztrált álláskeresőknek nagyobb hányadát továbbra is ők teszik ki. Az álláskeresési segélyben/járadékban részesülők száma az elmúlt években mérsékelten fogyott. 2016. évben megfordult ez a tendencia és arányuk is megközelítette a 40%-ot. A foglalkoztatás helyettesítő támogatásban részesülő álláskeresők száma alig változott, arányuk a vizsgált időszak alatt 20% körül alakult.
A munkaerő-piaci kereslet alakulása és jellemzői
A munkanélküliség nagyságának alakulása mellett fontos munkaerő-piaci mutató a munkaerő iránti kereslet, amely a munkáltatók bejelentett üres állásaiban realizálódik. A bejelentett álláshelyek száma jellemzően hónapról hónapra változik, markánsan befolyásolják a szezonális hatások, a támogatott foglalkoztatásra rendelkezésre álló pénzügyi források volumene, valamint a gazdaságban zajló folyamatok.
2011-ben bevezetésre került a közfoglalkozatási rendszer. Az intézkedések eredményeként jelentősen bővült a támogatással történő elhelyezkedési lehetőségek száma, különösen a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű álláskeresők számára. A támogatott állások zömében az önkormányzatok valamint az országos közfoglalkoztatók (Vízügy, Erdészet, stb.) által szervezett közfoglalkoztatás keretében biztosítottak munkalehetőségek.
2016-ban 1042 munkaerőigényt jelentettek be a munkáltatók a Kőszegi irodában, amely az előző évinél 12,8%-kal több volt. A közfoglalkoztatási programok létszámigénye jelentősen csökkent, ugyanakkor az elsődleges munkaerő-piacon tevékenykedő vállalkozások több munkaerőt igényeltek.
2017 év első kilenc hónapjában az irodába bejelentett álláshelyek alapján 19,3%-kal csökkentek az elhelyezkedési lehetőségek az előző év azonos időszakához képest. Mind a támogatott, mind a nem támogatott álláshelyek száma csökkent. A támogatással kínált álláshelyek számának csökkenése nagyobb mértékű volt, 25,1%. (Nem támogatott álláshelyek 16,3%-kal mérséklődtek).
A bejelentett munkaerő-igények számának és megoszlásának alakulása
A munkáltatók a január-szeptemberi időszakban 510 nem támogatott álláshelyet jelentettek be, amelynek több, mint a negyedét a munkaerő-kölcsönző cégek kínálták. A munkalehetőségek további 25%-át a feldolgozóipar, közel 18%-át a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, mintegy 7%-át az egyéb szolgáltatások területéről, további 6%-át az építőipar, 5%-át a kereskedelem, gépjárműjavítás ágból jelezték a munkáltatók.
A térség gazdaságának a fejlődése folyamatos, ugyanakkor a munkáltatók nem minden esetben jelzik munkaerő igényüket, mert tudják, hogy a regiszterben található álláskeresők közül az üres állás betöltésére csekély mértékben van esély. Komoly munkaerő-hiány mutatkozik szinte a gazdaság egész területén.
A közfoglalkoztatás markáns jelenléte ellenére, az elmúlt évekhez hasonlóan, a bejelentett betöltetlen álláshely-struktúrában a nem támogatott munkahelyek dominanciája érvényesült.
A közfoglalkoztatás keretében – az előző évekhez hasonlóan – döntően az alacsony iskolai végzettségű munkaerő számára kínáltak munkát a foglalkoztatók.
A támogatott álláshelyek számának az alakulásában szerepe volt a július-augusztus hónapokban a diákok számára meghirdetett „Nyári diákmunka” munkaerő-piaci programnak, amelynek keretében az önkormányzatok illetve azok intézményei a diákok részére kínáltak munkalehetőséget. A program keretében a tavalyinál 5%-kal kevesebb, összesen 55 nappali tagozatos tanuló számára nyílt lehetőség a munkavállalásra.
A 2017. január-szeptember közötti időszakban az álláskeresők 2/3-a el tudott helyezkedni, nagyobb részben az elsődleges munkaerő-piacon, 15% számára a közfoglalkoztatási programok biztosítottak munkalehetőséget.
Európai Uniós források
Jelenleg a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program, a GINOP szolgál forrásul támogatásaink nagy részének. Ebben a költségvetési időszakban külön alfejezetből támogatjuk a 25 év alattiakat, ez a GINOP 5.2.1., külön fejezet szól a 25 év felettiekről, ez a GINOP 5.1.1. munkaerő-piaci program.
A GINOP 6.1.1. munkaerő-piaci program biztosítja a közfoglalkoztatásban dolgozók képzését.
A GINOP 5.2.4. munkaerő-piaci programmal működtetik a Gyakornoki Programot a Szakképzési Centrumok. Ebben a most végzett, középfokú végzettségű pályakezdők vehetnek részt. Ennek keretében bérköltségre és egyéb beruházási költségre pályázhatnak a munkáltatók. A Kormányhivatal szerepe annyi, hogy a járási hivatalok foglalkoztatási osztályai bevonják a fiatalt az Ifjúsági Garancia Rendszerbe, majd irányító lappal küldik a Szakképzési Centrumhoz, a gyakornoki foglalkoztatásukat nyomon követik. Kőszegen eddig 11 fővel kötöttünk megállapodást.
A Terület-és Településfejlesztési Operatív Program – TOP megyei és helyi szintű foglalkoztatási megállapodások, foglalkoztatási-gazdaságfejlesztési együttműködések elnevezésű munkaerő-piaci programok közül a járásunkat érintő 5.1.2 Észak Vasi paktum projekt július 1-től működik. Az Irányító Csoport elnöke Básthy Béla. Kőszegen kívül ide tartozik még a sárvári és celldömölki járás is.
A vizsgált időszakban az alábbi támogatásokban részesültek száma és annak költsége a következő volt:
| GINOP 5.1.1 program | ||
| Támogatási eszköz | Létszám fő | Támogatási összeg eFt |
| Képzési támogatás | 13 | 8 345 |
| Vállalkozóvá válási támogatás | 37 | 25 769 |
| Lakhatási támogatás | 7 | 3 289 |
| Bérköltség támogatás | 32 | 30 990 |
| Összesen: | 89 | 68 393 |
| GINOP 5.2.1. program | ||
| Támogatási eszköz | Létszám fő | Támogatási összeg eFt |
| Képzési támogatás | 6 | 7 079 |
| Vállalkozóvá válási támogatás | 9 | 5 901 |
| Lakhatási támogatás | 0 | |
| Bérköltség támogatás | 8 | 21 038 |
| Összesen: | 23 | 34 018 |
| GINOP 6.1.1. program | ||
| Támogatási eszköz | Létszám fő | Támogatási összeg eFt |
| Közfoglalkoztatottak képzési támogatás | 32 | 5 339 |
| TOP 5.1.2 program | ||
| Támogatási eszköz | Létszám fő | Támogatási összeg eFt |
| Bérköltség támogatás | 3 | 1 568 |
Az adatok alapján elmondható, hogy mindegyik program esetében az előző év hasonló időszakához képest nőtt a támogatások száma és vele a ráfordított összeg. A 25 év alattiak esetében 64%-kal, míg az ennél idősebbek esetében 62%-kal kaptak többen támogatást.
Hazai források
2013-óta sikeresen működik nyaranta a „Nyári diákmunka” program július és augusztus hónapban. Erre központi forrást biztosítanak, létszám kikötéssel. 51 főt vártak el tőlünk, evvel szemben 55 diák jutott rövidebb, hosszabb ideig munkához önkormányzatoknál, intézményeknél.
| NFA Központi kerete | ||
| Támogatási eszköz | Létszám fő | Támogatási összeg eFt |
| Nyári diákmunka | 55 | 5 584 |
| NFA Decentralizált kerete | ||
| Támogatási eszköz | Létszám fő | Támogatási összeg eFt |
| Vállalkozóvá válási támogatás | 2 | 118 |
A NFA decentralizált kerete évek óta igen kevés, ezért csak olyan esetben kerülnek felhasználásra, amikor a GINOP programok célcsoportjaiba nem fér be a kérelmező.
Közfoglalkoztatás
2017 március elején elindultak az országos közfoglalkoztatási programok. A munkáltatók hasonlóan, mind az előző években, a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, Szombathelyi Erdészeti Zrt. Őrségi Nemzeti Park Igazgatósága, Vas Megyei Rendőrkapitányság, Magyar Nemzeti és Művelődési Intézet, összesen 42 főt sikerült elhelyeznünk 2018.02.28-ig. Ez a létszám 30 fővel kevesebb, mint az előző évben.
A helyi hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás decentralizált keretét márciusban kaptuk meg, ezért április 1-től indítani tudtuk az önkormányzatok, azok intézményei valamint civil szervezetek támogatását. A járási városok önkormányzatait 2017.02.28-ig, a többieket 2017.11.30-ig tudtuk támogatni a 2018. évi szűkös keret miatt. A rendelkezésünkre bocsátott keret 71,5 millió+14,3 millió Forint volt 2017 illetve 2018 évre, 67 fő bevonásának előírásával.
2017-ben forrást is kevesebbet kaptunk, mint tavaly, ehhez kisebb elvárt létszámot kapcsolódott. A csökkenő nyilvántartotti létszám és munkáltató igény miatt ez nem okozott gondot a járásban.
| START munka program decentralizált keret | ||
| Támogatási eszköz | Létszám fő | Támogatási összeg eFt |
| Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás | 90 | 71 497+14 280 |
Ebben az évben is lehetőségünk volt a közfoglalkoztatottak bérköltségén túl közvetlen költségek támogatására is. Ennek mértéke maximum a bérköltség 15%-a volt. Ezt az összeget munkaruha és egyéni védőeszköz; kis értékű tárgyi eszközre, ami a munkavégzést könnyíti; munkába járással kapcsolatos útiköltség térítés munkáltatót terhelő részére lehetett fordítani.
Elhelyezkedési juttatás támogatást (EHT) kérhet a közfoglalkoztatott, aki a közfoglalkoztatásból elsődleges munkaerő-piacon helyezkedik el. 22.800 Ft-ot kap annyi ideig, ameddig a közfoglalkoztatása tartott volna. Mivel több feltétel egyidejű fennállása esetén igényelhető ez a támogatás, ezért 2017-ben mindössze 2 főnek tudtuk megállapítani a támogatást 454.117 Ft összegben.
2015 ősze óta GINOP 6.1.1 program keretében folyik a közfoglalkoztatásban dolgozók képzése. Egyre nehezebb feladat az elvárásnak megfelelően bevonni az embereket képzésekbe. Egyik oldalról a közfoglalkoztatók nehezményezik, hogy a nehezen megtalált, bevált emberük 1-2 hónapra kiesik a munkából. Másrészt a közfoglalkoztatott nem akar tanulni, utazni, vizsgázni. Sok esetben olyan emberekről van szó, akik nem is lennének minderre képesek. A legnehezebb a toborzásban az, hogy a pályázati felhívásban előírták, hogy csak 8 osztállyal vagy annál kevesebb osztállyal rendelkezők kerülhetnek be a tanfolyamokra. Amennyiben iskolarendszerben van egy szakképesítése az egyénnek, már nem megfelelő a célcsoporti besorolásnak. Mindezen nehézségek ellenére ebben az évben 32 főt sikerült képzésbe vonnunk.
A legfeljebb 8 osztállyal rendelkező álláskeresők folyamatos monitorozása érdekében minden új bejelentkező érintett személyt nyilatkoztatunk, hogy kíván-e képzést? Amennyiben nem vagy tanácstalan, munkatanácsadóhoz irányítjuk őket.
A Járási Hivatal foglalkoztatási ügyekkel kapcsolatos egyéb tevékenységei
2012 óta szervezetünk foglalkozik a szabálysértési eljárás során kiszabott pénzbírság megváltásával kapcsolatos munka kijelölésével. 2017-ben eddig 6 új ügyet kezeltünk. Ez harmad annyi, mint a tavaly ugyan ebben az időszakban.
2015 áprilisától kihelyezett hatósági ügyintézést folytatunk a Csepregi Polgármesteri Hivatal épületében. 2017 október hónap végéig a Képviseleten 516 ügyfél kezdeményezett hatósági ügyintézést. Ez 100 fővel több, mint az egy évvel korábbi hasonló időszak alatt. Ügytípusok alapján jellemzően a térségben lakó álláskeresők rendszeres jelentkezésre, nyilvántartásba vételre, valamint a hiánypótlások teljesítésére veszik igénybe a kihelyezett ügyfélfogadás lehetőségét.
A Vas Megyei Kormányhivatal Kőszegi Járási Hivatalának tájékoztatója nyomán.
