Újrakezdik! Újrakezdik?
Mivel egyes idióta politikusok újra azzal riogatnak, hogy szépséges városunkat elárasztják a migráncsok, így mutatok egy szép idézetet Rosner Mátyás soproni lelkésztől, az 1660-as évből. Betűről betűre igaz minden szava Kőszegre is. A tanulságot vonja le mindenki saját maga.
(Az idézet előtt megjegyezném, hogy a Sziget vagy Insel városrész nem a magyar nyelvű lakosságról volt híres, ahogy Sobak azaz izé Kőszegfalva (Svábfalu, Schwabendorf) sem és a horvátok is szépen tettek-tesznek Kőszegért. A kebabosunk örmény – épp most tette le az állampolgári esküt – , a fagyisaink pedig albánok. Ráadásul egyetemünkön tucatnyi országból érkező diák tanul és jegyzi meg örökre Kőszeg nevét. Problem?!)
“Végül is, hogy ennek a mi leírásunknak végére immár pontot tegyünk, röviden szólunk a város lakosainak nyelvéről, ruházatáról és más tulajdonságairól. Ami a nyelvet illeti, az egyének különbözősége szerint ez is különböző. Ugyanis ebben a városban legtöbb a német, de elég számos magyarral keveredetten, ezért azután a nyelv is kétféle, német és magyar. A német nyelv nyelvjárásilag Ausztriával egyezik, amely a várossal határos. A ruházat is különböző : magyar és német, de mindkettő illendő, tisztes. A lakosok, akár polgárok, akár idegenek, nagyon vallásosak, jámborak; amikor itt az isteni tisztelet ideje,jámborságukat nyilvánosan is nagyon megmutatják, mert tömegesen, nagy lelki örömmel s igazi alázattal látogatják az Úr templomait, és az Isten igéjének hallására és a szentségek vételére nagyon vágyódnak. Végül udvariasak, nagyon nyájasak, ezt megmutatják a köszöntésben, a felsőbb rendűek iránt való tiszteletben. Az idegeneknek, száműzötteknek lakást adnak, a szegényeket befogadják, rajtuk szívesen segítenek. Különböző más jótetteket is teljesítenek, ebben a város más városok előtt ékeskedik. Immár bevégezzük mondanivalónkat erről a nevezetes városról. Sopron városa virágozzék örökké.”
